- Kicsire csukható
- Hordozható
- 7 magasságban állítható
- Minden asztalmérethez hozzáigazítható

Megvásárolható ITT

A pocakunk növekedésével egyenes arányban érezzük egyre kellemetlenebbnek a különböző testhelyzeteket. Sajnos egyre nehezebben tudjuk bekötni a cipőfűzőnket, egyre lassabban mozgunk és az éjszakai alvásunk sem a legnyugodtabb, mert képtelenek vagyunk megtalálni azt a testhelyzetet, amiben a hasunk nem akadályozza a mozgásunkat! Pedig mindenképpen ránk férni a pihenés és a kikapcsolódás főként arra gondolva, hogy pár hét vagy hónap múlva egy perc nyugtunk sem lesz a megszületendő csöppség miatt!

Ha szeretnénk ezt a problémát kiküszöbölni, akkor ajánlott a későbbi szoptatóspárnánkat már jó előre megvenni! Azt a fajtát, ami egy hosszú hengernek tűnik és mi tudjuk beállítani, hogy hogyan kötjük magunkra! Mert ez a párna nem csak szoptatáskor nyújt számunkra nagy segítséget! Egészen pocakos korunktól a gyermekünk gyermekkoráig végig fogja követni a párna az életünket!

Miért is ennyire praktikus a szoptatóspárna?

1. A várandósság utolsó harmadában segít, hogy a kismama megtalálja a pihenéshez a legkényelmesebb testhelyzetet, mivel változatos alakjának köszönhetően kiváló alátámasztást nyújt a derék, medence, láb kívánatos helyzetben tartásához.

2. Szoptatáskor, üvegből etetéskor a baba testét megtámasztja, így a kismama karját, hátát tehermentesíti. Akár órákat tölthet kisbabájával bensőséges közelségben változatlan testhelyzetben kényelmetlenség nélkül, sőt mindkét keze szabaddá válik! Lehet simogatni, becézgetni, a baba körmét levágni…

Kössük a derekunk köré a párnát, helyezkedjünk el kényelmesen egy székben vagy fotelban, majd fektessük a babát a párnára úgy, hogy nem csak az arca, hanem a teste is felénk fordul – így természetes, kényelmes pózban fekszik a baba egy kis meleg fészekben, ami maximális biztonságérzetet nyújt neki. Ezáltal örömteli lesz az együttlét a babának és a mamának egyaránt – akár szoptat, akár üvegből etet.

3. Mellgyulladás esetén nagy segítséget nyújt a hónaljtartásban való szoptatáshoz, mivel biztonságosan alátámasztja babát, így teljesen kiürülhet az a tejcsatorna is , ami el volt záródva!

4. Hasfájós babák megnyugtatására is kiválóan alkalmas, mivel körülöleli a kicsi hasát, visszasugározza a test hőjét – így melegítve a pocakot, ami csökkenti, majd akár meg is szünteti a fájdalmat!

5. Használható pihenőfészekként a babának. A párna külső huzata kedves mintájú színes textilből készül, amit a baba kedvére vizsgálgathat, fogdoshat. Az ülni tanulás korszakában megtámaszthatjuk a hátát, és amikor elfárad, nem kell azon aggódnunk, hogy vajon megüti-e magát, hiszen mögötte a párna!

Akkor sem kell kétségbe esnünk, ha az első használat során úgy érezzük, hogy a párna túl „kemény”, a belső (fehér) huzaton található húzózárt kinyitva kivehetünk a töltetből. A kivett gömböcskéket jól tegyük el, ugyanis a használat során tömörödik a párna, amikor már túl puhának tűnik visszatölthetjük.

Ugye, hogy minél hamarabb meg kell vásárolnunk a szoptatóspárnánkat? Keressük a Giraffe szoptatóspárnákat a nekünk kedves bababoltokban! És ne aggódjunk, az áruk is nagyon mama- és pénztárcabarát!

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az a jó játék, ami a csecsemő, totyogó korának megfelelően felfedezésre, tapasztalatgyűjtésre alkalmas, egyszerre több, vagy akár minden érzékszervet megdolgoztat. A szülő szempontjából pedig az, amit sokáig, akár többféleképpen lehet használni.

Biztonsági szempontok:

• ne tartalmazzon kisméretű, lenyelhető részeket, mert ezek akár fulladást is okozhatnak (ilyen pl. a plüssfigurák gombszeme, orra is! olyat vegyünk inkább, amin hímzett a szem és az orr is),
• ne legyenek rajta éles szélek, melyekkel megvághatja magát,
• a festék ne legyen oldékony, és ne legyen mérgező,
• ne legyenek rajta hosszú madzagok, amiket a nyakára tekerhet,
• legyen strapabíró.

Mennyiség

Gyakorló szülőként tapasztalhatjuk, hogy ha túl sokféle játék van gyermekünk körül, nem köti le őt egyik sem. Egyszerre 2-3 féle játéknál többet nem érdemes odaadni a gyermeknek.  Hogy egy féle játékból hány darabot veszünk elő, ezt a játékszer jellege is meghatározza. Csörgőből vagy kislabdából például elég lehet 4-5 darab, míg építőkockából a 10 is kevés. Jó módszer, és a játékok megunásának is elejét vehetjük vele, ha több dobozba, kosárba pakoljuk a játékokat, és egyszerre csak egyet adunk oda a gyermeknek. A többit tegyük félre, és egy-két hetente cseréljük le a készletet. Ilyenkor a rég nem látott játékok az újdonság erejével hatnak. Később a különféle játék-készleteket (építőkockák, labdák, formabedobók) is gyűjtsük külön, így könnyű lesz őket elővenni, és kevesebb darabjuk fog elveszni.

Együtt vagy egyedül?

A legtöbb témába vágó könyv legalább egy óra együtt játszást javasol. Mivel a baba nem képes egy órán keresztül folyamatosan ránk figyelni, jobb, ha 4×15 vagy 3×20 percre osztjuk el ezt az időt a nap folyamán. Figyeljünk a fáradtság jeleire, ha a baba elfordítja a tekintetét, fejét, dörzsöli a szemét, netán ásítozik, fejezzük be a játékot. A totyogóra már rábízhatjuk a kezdeményezést, jelezni fogja, mikor szeretne velünk játszani, és azt is, amikor már nem.

A játék nem feltétlenül a csecsemő, kisgyermek játékaival való játszást jelent, hanem közös tevékenységet, amelynek során a felek egymásra figyelnek. Lehet ez ringatás, énekelés, mondókázás, játékos birkózás, kergetőzés, a lámpa fel-és lekapcsolása stb. Ami fontos, hogy ilyenkor csak a babára figyeljünk, ne végezzünk még el közben egy kis házimunkát itt-ott.

A babák általában szeretnek egyedül is játszani, de életük első hónapjaiban ez még csak néhány percet jelent. Ez az időtartam ugyan fokozatosan növekedni fog, de egy-másfél éves kora előtt nem várhatjuk el, hogy hosszabb ideig lefoglalja magát. Arra is készüljünk fel, hogy nekünk kell alkalmazkodnunk, mert rendszerint nem akkor akar egyedül játszani, amikor mi szeretnénk.

Amikor egyedül játszik, akkor sem szeret egyedül lenni, ezért vigyük mindig magunkkal a lakásnak abba a részébe, ahol tartózkodunk. Ha a közelében vagyunk, akkor tudni fogjuk mikor sír azért, hogy segítsünk, és mikor azért, hogy vegyük fel. Így nem kezdjük ringatni, babusgatni, mikor csak egy kis segítséget kérne, és nem szoktatjuk le az egyedül játszásról.

Fejlesztés mindenáron?

Teljesítményközpontú világunkban nagy divatja van a különböző fejlesztő játékoknak és könyveknek, amelyeknek segítségével a szülő „a legtöbbet hozhatja ki gyermekéből”. Az egészséges csecsemőnek, kisgyermeknek azonban nincs szüksége fejlesztésre, hiszen anélkül is hihetetlen tempóban tanul. Úgy van „tervezve”, hogy miközben „csak úgy” létezik, a hétköznapi ingerekből is a lehető legtöbbet megtanuljon a világról, és önmagáról, hiszen ez az életben maradás feltétele. A korai fejlesztés ráadásul semmilyen előnyt nem jelent egy egészséges babánál, kortársai előbb-utóbb – de legkésőbb iskoláskorra – utol fogják érni fejlettségben. A „fejlesztés” elveszi a játék örömét a szülőtől, és így a gyermektől is, és azt egy kényszeredett, tudatos feladattá változtatja, melyben gyermek is, szülő is kiéghet.

Kocsisné Péterfy Hajnal

www.babafalva.hu